Kóser vagy tréfli? Jiddis szócikkek az Etimológiai Szótárban. I. A sok előkészületet igénylő hagyományos szombati étel a jiddisben שא לעט [shalet],

Átírás

1 496 Nyelvtörténeti adatok N Y E L V T Ö R T É N E T I A D A T O K Kóser vagy tréfli? Jiddis szócikkek az Etimológiai Szótárban Sólet [1870] rántás nélkül, sütőben készített babfőzelék. Jiddis jövevényszó, vö. jiddis scholet a, schylet, tscholent zsidó ételfajta elsősorban babból és húsból. A jiddis szó eredete ismeretlen b (ESz. 743). a) A keleti jidd. schōlet, schālet első magánhangzója hosszú. b) A szó eredetéről egybehangzó véleményt fogalmaz meg a bőséges szakirodalom: a melegen főtt jelentésű fr. chaud (lit)-ből (< ófr. *chalent < lat. calēns, calēnt- melegen lévő ) származik, első előfordulása a 13. századból való. Ugyanis amikor az ételt kiveszik a kemencéből, dunnával letakarják, hogy meleg maradjon. Ha a szombaton felolvasott bibliai részlet a mannahullás csodájának története, a mannáról búzasólettal emlékeznek meg. Minél inkább közeledünk Franciaország felé, annál hívebben tükrözi a jiddis szó az újlatin formát. Kiegészítés: sólet tsholnt, tscholnt טשא לנט shalet, שא לעט I. A sok előkészületet igénylő hagyományos szombati étel a jiddisben שא לעט [shalet], használatos; [tsholntes, tsholntn] formában טשא לנטעס,טשא לנטן (többes) [tsholnt], טשא לנט Beranek nyugati jiddis nyelvatlaszában a schōlĕnt, tscholĕnt, tschūlĕnt, tschulĕnt formákat közli. Angolul cholent ['tʃᴧlənt], thshuhlnt [tʃᴧlnt], németül Tscholnt, Tscholent alakban ismerik. Idetartozik a ném. nyelvj. (osztrák bajor) Tschol t árpagyönggyel sütött kövér hús is. Az említett etimológiát alátámasztják más nyelvek lexémái is, amelyek a készítés módjának két jellemzőjét a szombat előtti elrejtést, illetve a meleget tartalmazzák; vö. héberarámi ח מּ ין [khammīn] szombati étel < arámi ח מּ ים [Aammim] forró. Az étel elnevezéséről számos népetimológia forog közszájon: az egyikük azt tartja, azért hívják így, mert a zsinagógában az ima befejeztével שולענד [shulend] fogyasztják. II. Heine szatirikusan egész ódát zeng a sóletről: Sólet a valódi kóser / isteni ambrózia, Paradicsom kéj-kalácsa; / ily étekkel összevetve / hitvány ördög-szara csak / ambróziája az álnok / pogány görög isteneknek, / ez álorcás ördögöknek (Sabbath hercegnő. Molnár Imre fordítása). A fordító bohókás kedve Edward király 13. századi asztalára is odacsempészi a zsidó konyha ízeit, a sóletot meg a zsemlegombócot: Sürgő csoport, száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh Schleppen erein die Schikses fein, / Kügel ün Scholet sogar [tkp. Finom cselédlányok cipelnek be / még kuglit és sóletot is ]. Lásd Magyar Nyelv : DOI: /MagyarNyelv

2 Nyelvtörténeti adatok 497 S egy jiddis dalrészlet: Kh volt gemakht a tsholnt, er zol in oyvn nit arayn Olyan sóletot csinálnék, nem férn a kemencébe (Ha hatalmas Isten lehetnék ). III. Magyarul a szó leggyakoribb formája a sólet, de létezik csólent, csulent változatban is. Egy régi kifejezés: Der hat e Fűsz in Sólet része van a bűnben [tkp. benne a lába a sóletban ]. Származékai: sóletos, sóletes. A vizsgált szótárakból a szó stilisztikai minősítése hiányzik. Irodalom: AY ; BÍRÓ 2004: 9; BLAU LÁNG 1941: 59; DJBA. 468; DWJH ; ÉKsz ; ÉrtSz. 5: 1236; EWUng. 2: ; GOLD 1977; GOLDIN 1994: 271; HERBST-KRAUSZ 1988: 41; IGNOTUS 1924; EРC. 301; JiddWB ; JL. 3: 271, 4(2): 141; JWB. 173; KROGH 2001: 16; KUN 1902: 99; LANDMANN : 241; MEYD ; NÁDASDY 2000: 55; RAJ 1999: ; ROSTEN : 616; TESz. 3: 569; VADÁSZ 1906: , 1910: ; VULETIĆ 2006: 75; WEINREICH 2008 (2): , 433, A685; WEX 2006: 166; WEXLER 2006e: ; WBÖ. 5: 780; WJS ; YEHD ; ZsHL. 214; ZsL Srác [1888] Jiddis eredetű német jövevényszó, mely valószínűleg német közvetítéssel is nyelvünkbe kerülhetett a, vö. jiddis schraz, sch raz gyerek ; vö. még: német (argó) schratz, schraatze, bécsi (argó) schraz: ugyanaz. A jiddis szó a héber š e rā īm (többes szám) féreg; gyerek alakra vezethető vissza. A bizalmas nyelvhasználat szava (ESz. 749). a) Lásd a 4.3. a) pontot. Kiegészítés: fiúgyermek ) shratz, schraz (= שרץ I. A héb. שׁ ר ץ [šere ] mászó, nyüzsgő élőlény, kétéltű (~ arámi שׁרץ [šr ] csúszik, mászik > שׁ ר צ א [šir ā] hüllő ). A kel. jidd. שרץ [šrats], (többes) שרצים [šrotsim], nyug. jidd. scherez féreg, schruze rossz kuncsaft nő, aki mindent végigmustrál, végül semmit se vásárol. A délném. és osztrák Schratz (többes Schraze[n]) gyerek, tolvajgyerek és a rotw. Schratzerl gyermek a jiddis szó átvétele; ném. tolv. Schrazgen pflanzen teherbe ejt vkit [tkp. srácokat elültet ]. További vizsgálatot igényel a szó kapcsolata a bajorországi ném. Schraz, Schrazel 1. törpe, kobold, 2. csibész (< kfn. schraz, schrat(e) kobold ) szóval. II. Balassa a magyar szót tévesen szlovák jövevénynek hiszi. A MSz. szerint a srác jelentése 1. gyerek, kölyök, 2. férfi, fiú, azonban a gyerek nem felnőtt személy meghatározás megtévesztő, mert lányokra nem használjuk. Magyarra fordítva is előfordul egy 1848-ban megjelent elbeszélésben:»hagyjatok békét, férgek, vagy mindjárt krieht vágtok!«de ő akkor a dévaj suhancoknak csaphatta a nyomát (Szegfy M.: Az elátkozott bachúr). Itt a szerző humorosan azt szándékozik kifejezni, hogy Hagyjatok békét, férgek, mert különben agyoncsaplak benneteket és akkor egymást gyászolhatjátok! ; ugyanis a jidd. רײַסן קריעה [reysn krie] jelentése behasítja ruháját a gyász jeléül. III. A szó a szlovákba is bekerült šrac, šrác, šroc (nyelvj.) (< jidd. שרא צ [shrots]) és šracka kicsinyítő képzős alakban. Az orosz шрац 1. gyermek, 2. gyermekcsapat. Irodalom: BALASSA 1924b: 14; BÁRCZI 1931: 292; BD. 263; БCPЖ. 702; CEDH ; Diáks. 125; DJBA , 1181; DT. 1633; ÉKsz ; ÉrtSz. 5: 1271; EWUng. 2: 1355; FAZAKAS 1991:

3 498 Nyelvtörténeti adatok 154; GWB. 82; HCL. 850; ISzSz. 944; JWB. 153; KŐBÁNYAI 1999; MASz. 397; MHWB ; MSz. 274; MTolvSz. 45; MTSz. 98; OMSz. 514; PJSz. 41; PWB. 5: 1435; SSS. 157; SWB. 5: ; TESz. 3: 593; TSz. 60; WEINREICH 2008 (2): 608; WBJL. 184; WR ; ZsBp. (2): Stikában [1924] titokban (az illetékesek előtt). Megszilárdult ragos alakulat: alapszava az argó sticke csend, hallgatás [1882], stiké csend, titok [1924], stiki titok, titokban végzett cselekvés [1930], stika ugyanaz [1943]. Az alapszó jiddis eredetű, vö. jiddis schtike, schtiko hallgatás, csend. A stikában a bizalmas társalgási nyelv szava (ESz. 752). Kiegészítés: hallgatás ) shtike, stieke nyugalom, (= שטקה I. A kel. jidd. ת קה שׁ [shtike] 1. nyugalom, 2. hallgatás, nyug. jidd. schtike ua. (< bibliai héb. שׁ ת ק [šāthaq] megnyugszik ). Argószótárainkban rögzített jelentései: Stieke 1. csend, 2. hallgatás Sticke! Csöndet!, stike csendben, stikében 1. csendben, 2. titokban. II. A jassz-szótárban a stike jelentése csendben, ám ez a változata ma már nem él. A stikában napjainkban is gyakran hallható: A kormány fű alatt, mondhatom talán így, stikában bevitte ezt a módosítást, és ez a módosítás, ez a pont az egész törvény szellemét teszi tönkre (Sági J. ON november 9.). A szó korábban (argó), mostanában (biz) minősítést kapott. III. Az orosz tolvajnyelv ugyancsak ismeri a штике hallgatás szót, s a hollandban is gyakori, különféle származékaival együtt: stiekem I. (mn) 1. alattomos, 2. titkos, rejtett II. (hsz) 1. titokban, 2. alattomosan, stiekempjes stikában, stiekemerd alattomos fickó, ném. stiekem, stiekum titokban. Irodalom: БCPЖ. 703; CEDH , 686.3; EWUng. 2: 1359; FAZAKAS 1991: 155; GWB. 83; HMKsz. 888; JL. 4/2: 1267; LANDMANN : 228; MASz. 275; MSz. 275; MTolvSz. 45; PIIRAINEN 1999: 31; PJSz. 41; ROSTEN : 553; RWB. 8: ; TSz. 63; WBJL. 209; WR Szajré [1888] lopott holmi, holmi. Jiddis jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is a, vö. jiddis s#chojro áru, bevásárlás, β#chôre, β#choire áru, lopott holmi ; vö. még: német argó schore, schorje [ch = χ] b ugyanaz. A jiddis szó héber eredetű. A magyar szó a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával alakult. Argó szó (ESz. 765). a) Lásd a 4.3. a) pontot. b) Fölösleges a zárójeles magyarázat, hiszen a hangjelölésről szóló részben a χ szerepel. Kiegészítés: áru skhoyre (סכױרע (= סחורה I. A kel. jidd. סחורה,סכױרע [skhoyre], nyug. jidd. sechore [z-, s-], schore áru (> ném. Sore) a középkori héb. ס ח ר [sāaar] kereskedik igéből jött létre (> סוחר [soykher] kereskedő ). A jiddis szó korántsem pejoratív értelmű: גוטע סחורה לױבט זיך א לײן [gute skhoyre loybt zikh aleyn] Jó bornak nem kell cégér [tkp. Jó portéka önmagát dicséri ], Ka argere szchojre vi: laj Rosszabb portéka a semminél nincsen, דערלא נגען די סחורה [derlangen di skhoyre] kínálja az árut. S egy mondás: תּרוה איז די בעסטע סכױרע [toyre iz di beste skhoyre] a Tóra [tudás] a legjobb áru. Madáchnál akad példa mind az árus, mind az áru főnévre:

4 Nyelvtörténeti adatok 499 Hah, rossz árús, és még roszabb vevők. / Vonj kardot, és verd szét e ronda vásárt! A mieser soykher un nokh miesere koynim. / Nem aroys eyn shverd un tseyog dem paskudnem yarid! (VII. szín), Mi sok szép kelme, mennyi drága ékszer! Sara prekhtike skhoyre un vi tayere perl! (XI. szín). II. A magyarba a szó a tolvajnyelvből került be: sacherol lop, schaure, szajré tárgyak bármily minőségben, japán szajré olyan lopott holmi, amelyet a tulajdonosa könnyen felismerhet (vö. japán áru lopott holmi ). Előfordult a jiddiséhez közeli hangalakban is: szojre lopott tárgy. A szajré jelentése napjainkban 1. áru, portéka, 2. zsákmány, lopott holmi, 3. csempészáru, 4. cucc. Vö. ném. nyelvj. (Pfälzisch) schoren lop, tolv. Schure áru. Származékai: szajrés 1. gazdag, 2. tolvaj, szajrézás lopás, szajréz(ik) lop, elszajréz(ik) ellop. A Haller tér egykor a Szajrés tér gúnynevet viselte, mert a csempészáru gyakran az ottani piacon cserélt gazdát. A börtönszlengben a simlisszajré a börtönbe becsempészett dolog. III. Egyéb nyelvi megfelelői: ném. schoren lop, nyelvj. (rajnai) Skore áru, rotw. (Münster) schore lopott holmi, holl. schore, schooren áru, schooijer csavargó, sv. skojare 1. gazember, 2. csavargó, 3. csaló, cseh chourem holmik, ruha, le. szorie lopott holmi, szajré. Irodalom: BATÓ 1902: 163; BÍRÓ 2004: 9; CEDH. 1987: 437.3, 440.3; Diáks. 127; DWJH ; ÉKsz ; EMBER 1988: 20; ÉrtSz. 6: 29; EWUng. 2: 1381; Fattyúny. 23; FAZAKAS 1991: 157; HCL. 583; HMM. 103; EРC. 351; JL. 4/2: 1266; JWB. 164, 166; MASz. 126, 405; MBSz. 190, 197; MEYD. 271; MMA. 29; MSz. 279; MTolvSz. 43, 46; MTSz. 100; PJSz. 42; PWB. 5: 1415; RAJ 1999: ; РEC. 579; RWB. 5: 1731, 8: 135; SWB. 5: 1198; TÁBORI SZÉKELY 1908: 120; TESz. 3: 648; Tolv. 62; TSz. 58, 64; WBJL ; WEINREICH 2008 (2): A678; WEXLER 2006b: ; YPP. 89; ZsBp. (2): 648; ZsKözm Befejezés. Közleményemben az ESz. jiddis szócikkeit vettem szemügyre. Az áttekintett szavak joggal kerültek bele a kötetbe, mégis, a magyarban lépten-nyomon hallható egyéb jiddis jövevényszavakat is szívesen látnánk a szótár esetleges következő kiadásában. Belőlük néhány ízelítőnek: dafke csak azért is, ill. sem (< jidd. דווקא [dafke] csak ), héder 1. alvás, pihenés, 2. hálóhely, lakás, 3. zárka (< jidd. חדר [kheyder] szoba ), herótja van vkinek 1. utál vkit v. vmit, 2. un vkit v. vmit (< jidd. חרטה [kharote] megbánás ), hóhem 1. csavargó, 2. alvilági ember, 3. vagány, belevaló (< jidd. חכם [khokhem] bölcs ember ), mószerol 1. befeketít vkit, 2. beárul, följelent vkit, 3. kötekedik vkivel, zaklat vkit (< jidd. מסרן [masern] elárul ), rüfke 1. ellenszenvesen szabados viselkedésű szemtelen lány, 2. könnyűvérű (utca)lány (< jidd. ריװקע [rivke] Rebeka ), siker ittas (< jidd. שיכּור [shiker] részeg ), tréfli I. (mn) 1. nem kóser, 2. gyanús, komolytalan dolog, II. (fn) tréfli étel (< jidd. טרײף [treyf] tiltott étel ).

5 500 Nyelvtörténeti adatok 6. Függelék 6. táblázat A szócikkek eredete a különböző szótárak szerint goj, gój, gaj ÉKsz TESz EWUng ISzKSz ÉKsz ESz jidd jidd héb jidd jidd < héb héb ISzSz handlé jidd jidd jidd jidd < ném jidd jidd jidd < ném haver hirig jidd < héb jidd <héb jidd < héb; es ném argó is jidd < héb; es ném argó is jidd, es ném héb jidd < héb jidd, es ném jidd jidd < héb jidd < héb; es ném is jidd < héb; es ném is jampec jidd jidd jidd jidd jidd jidd jidd jatt jidd < héb jidd jidd < héb jidd (ném) jidd jiddis jidd < ném jidd < kfn jidd jidd < ném jidd < héb; es ném is klezmer jidd jidd < héb jidd kóceráj kóc(os) kóc 1. kóc, 2. jidd 1. kóc, 2. jidd 1. kóc, 2. jidd jidd kóser jidd < héb jidd < héb jidd héb jidd < héb jidd < héb héb macesz jidd < héb jidd < héb jidd < héb jidd jidd < héb jidd < héb héb mázli meló pajesz jidd < héb jidd < héb jidd < héb jidd < héb; es ném argó jidd < héb; es ném argó jidd < héb; ném közv is héb jidd jidd < héb jidd jidd < héb 1. jidd, 2. ném jidd jidd, es ném jidd jidd < héb 1. jidd, 2. ném jidd jidd; es ném héb jidd < héb jidd < héb héb sakter jidd jidd jidd < héb jidd < héb jidd jidd < héb héb samesz jidd < héb jidd < arámi jidd < héb jidd < héb jidd < héb jidd < héb héb smonca jidd sóher jidd jidd; es ném közv jidd; es ném argó is jidd; es ném jidd jidd jidd; es ném is jidd 1.jidd, 2. jidd jidd jidd jidd <? jidd sólet jidd <? jidd <? jidd <? ered ism jidd <? jidd <? jidd srác stikában szajré ném < jidd < héb jidd (< héb) jidd < héb jidd; eseteg ném argó is jidd < héb < arámi jidd; es ném argó is jidd; es ném is jidd jidd < héb ném < jidd; es ném is ném-jidd jidd jidd jidd stika < jidd jidd jidd jidd; es ném is jidd jidd < héb jidd; ném közv is jidd

6 Nyelvtörténeti adatok táblázat Stilisztikai minősítés Nem szerepel szócikk-ként. Nincs mellette stilisztikai besorolás. ÉrtSz ÉKsz.1972 MSz MSzkt ISzKSz ÉKsz ESz goj pej biz biz elav handlé elav, biz kiv, biz rég rég kiv, biz haver argó argó biz biz hirig argó biz szleng biz argó vulg jampec biz biz rég rég kiv kiv jatt szleng biz biz jiddis klezmer kóceráj biz, gúny biz, gúny biz, iron biz biz, gúny biz kóser biz (2.) biz (2.) av (2.) szleng biz (2., 3.) biz (2.) biz macesz biz mázli biz vulg biz biz biz biz meló argó biz alv (2.) szleng biz biz biz pajesz vál, ritka tréf (2.) biz (1.), tréf (2.) tréf (2.) tréf (2.) sakter biz biz biz samesz biz, tréf (2.) tréf (2.) tréf tréf (2.) biz (1.), tréf (2.) biz, tréf smonca biz vulg ritka, av szleng biz vulg elav, biz sóher biz (1), rossz (2) vulg (1.), pej (2.) szleng biz biz (1.), pej sólet srác argó vulg biz biz biz stikában argó argó biz biz biz szajré argó argó gyak alv szleng biz Irodalmi források (2.) argó (1.), biz, tréf (2.) Bárdos Artur Schildkraut. Nyugat 17: Biblia Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése. Magyarázó jegyzetekkel. Kálvin János Kiadó, Budapest. דער בּרית חדשה. איבּערזעצט פּון חײם אײנשפּרוּך דער לײבּוש אוּ ןחיה לעדערער, בּא לטימא ר [der bris hadoshe iberzetst fun heym eynshprukh. der leybush un khaye lederer fond, bruklin] The American Translation of the New Testament into the Yiddish Language. By HENRY EINSPRUCH. American Board of Missions to the Jews, Inc., Brooklyn, N. Y. Csathó Kálmán Divat! Nem divat! Singer és Wolfner, Budapest. Csokonai Vitéz Mihály Összes művei 1 2. Osiris klasszikusok. Osiris Kiadó, Budapest. Füst Milán Összes versei. Magvető Kiadó, Budapest. biz argó

7 502 Nyelvtörténeti adatok גא לדין, ם. ד די ייִדישע פא לקס לידער. אנטא לא גיע. שירי עם ישראל. תשנ ג, קא מפא זיטא ר, פעטערבורג. [goldin, m. d. 1994: di yidishe folkslider. antologie. shiri em ishrael. kompozitor, peterburg] Határ Győző A léleknek rengése. Válogatott versek Orpheusz Könyvek, Budapest. Heine, Heinrich Versei. Ford. Áprily Lajos és mások. Magyar Helikon, Budapest. Ignotus Jókai. Nyugat 25: Jókai Mór Összes művei. CD-ROM. Unikornis Kiadó Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. Kányádi Sándor szerk Erdélyi jiddis népköltészet. Ford. Kányádi Sándor. Európa Könyvkiadó, Budapest. Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja Hová tűntek a katonák? A történet vége. Magvető Könyvkiadó, Budapest. Károli Gáspár Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. Magyar Biblia-Tanács, Budapest. Kassák Lajos Munkanélküliek. Nyugat 23: Kassák Lajos Egy ember élete 1 2. Magvető Kiadó, Budapest. Kornis Mihály Halleluja. Magvető Kiadó, Budapest. Kőbányai János szerk Minden hiábavalóság Novellaantológia száz év zsidó prózájából ( ). Múlt és Jövő, Budapest. Krúdy Gyula Munkái. CD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. Madatsh Imre Di tragedye funem mentshn. Fun ungerish ibergezetst: Yosef Holder. Latin betűs átirat: Yosef Bihari. ( ) Molnár Ákos A csokoládé-angyal. Nyugat 16: Molnár Ákos Gyereknek lenni. Nyugat 4: , Nagypál István A pertu. Nyugat 32: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest. ON. = Országgyűlési Napló CD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, Patai József Héber költők 1 2. IMIT, Budapest. Potok, Chaim The Chosen. Simon and Shuster, New York. שא לעםאלײכעם אױסגעװײלטע װערק. מעלוכע פארלאג פון קינסטלערישער ליטעראטור, מאסקװע. [sholem-aleykhem oysgevelte verk. melukhe-farlag fun kinstlerisher literatur, moskve] זינגער, יצחק בּא שעװיס די נא בּעל רעדע. פאראר שטראוס זשירוני. ויא רק. [zinger itskhok bashevis di nobel rede. farar shtraus zhiru, niu york] Solohov, Mihail Alekszandrovics Csendes Don. Ford. Makai Imre. Helikon klasszikusok. Magyar Helikon, Budapest. Szerb Antal Könyvek és ifjúság elégiája. Nyugat 41: SzIT. = Biblia. Ószövetségi és újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat, Budapest, Vidor Miklós Szökőár. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. Акунин, Борис [valódi nevén Григорий Шалвович Чхартишвили] Любовник Cмерти. Издательство Захаров, Москва. Чхартишвили, Григорий Шалвович lásd Акунин, Борис [írói név] Шолохов, Михаил Александрович Собрание сочинений в 8 томах 1 3. Тихий Дон. Правда, Москва. Hivatkozott irodalom AALTO, PENTTI Ein jüdisch-deutsches Wort im Finnischen? Neuphilologische Mitteilungen 50: AHWB. = SODEN, WOLFRAM VON Akkadisches Handwörterbuch 1 3. Unter Benutzung des lexikalischen Nachlasses von Bruno Meissner. Otto Harrassowitz, Wiesbaden. ALTHAUS, HANS PETER Yiddish. = SEBEOK 1972: ANTALNÉ TANKÓ MÁRIA lásd TANKÓ MÁRIA

8 Nyelvtörténeti adatok 503 ÄWB. = HANNIG, RAINER Ägyptisches Wörterbuch 1. Altes Reich und Erste Zwischenzeit. Hannig-Lexica 4. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein. AY. = BLUESTEIN, GENE Anglish Yinglish. Yiddish in American Life and Literature. The University of Georgia Press, Athens London. BACHER VILMOS Az izraelita és zsidó név történetéhez. Magyar-Zsidó Szemle 9: BAKOS JÓZSEF Jattból is megárt a sok. = KOVALOVSZKY 1978: BAKOS JÓZSEF A magyar szókészlet román elemeinek története. Akadémiai Kiadó, Budapest. BALASSA JÓZSEF 1924a. A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke. Magyar Nyelvőr 54: 5 8. BALASSA JÓZSEF 1924b. A magyar tolvajnyelvről. = MTolvSz BALASSA JÓZSEF Van-e pesti nyelvjárás? Nyugat 20: BARANYI BÉLA et al Hajdúsámson. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest. BÁRCZI GÉZA A pesti nyelv 1 2. Magyar Nyelv 27: , ; 28: BÁRCZI GÉZA Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 52: BARTA MÓR A német tolvajnyelv héber-jargon elemei. Magyar-Zsidó Szemle 29: BATÓ J. LIPÓT Zsidó közmondások. Magyar-Zsidó Szemle 19: BBW. = WIESE, JOACHIM, Brandenburg-Berlinisches Wörterbuch 1 4. Akademie Verlag, Berlin, BD. = ZEHETNER, LUDWIG, Bairisches Deutsch. Lexikon der deutschen Sprache in Altbayern. Hugendubel, München, BDE. = The Barnhart Dictionary of Etymology. Ed. BARNHART, ROBERT K. The H. W. Wilson Company, New York, BÉLDY MIHÁLY A tolvajnyelv. Magyar Nyelvőr 26: BEST, OTTO FERDINAND Mameloschen. Jiddisch Eine Sprache und ihre Literatur. Insel Verlag, Frankfurt am Main. BIHARI JÓZSEF Jampec. Magyar Nyelv 62: BIHARI JÓZSEF Zsidó család- és helynevek. Évkönyv Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Budapest BIHARI JÓZSEF Hebraizmusok és jiddis szókincs a mai orosz nyelv különböző rétegeiben. Studia Russica 6: BIHARI JÓZSEF Zűrzavar a jiddis ivrit héber szavak jelentései körül. Magyar Nyelv 74: BÍRÓ TAMÁS Yiddish Influence in Hungarian, Esperanto and Modern Hebrew. = DICKY GILBERS et alia eds., On the Boundaries of Phonology and Phonetics. A Festschrift presented to TJEERD DE GRAAF. University of Groningen BLAU HENRIK LÁNG KÁROLY פה אל פה (Szájról-szájra.) Drach Márton könyvnyomdája, Pápa. BORGÓ ANDRÁS Volksmusikinstrumente der jüdischen Landbevölkerung in Ostmitteleuropa. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 44: BRAUN, JOACHIM Mosche Beregovski: Zum Schicksal eines sowjetischen Ethnomusikologen. Jahrbuch für Volksliedforschung 33: BUNIS, DAVID MONSON A Comparative Linguistic Analysis of Judezmo and Yiddish. International Journal of the Sociology of Language 30: CEDH. = KLEIN, ERNEST, A Comprehensive Etymological Dictionary of the Hebrew Language for Readers of English. The University of Haifa, Haifa, COHEN, BOB Klezmer. A kelet-európai zsidóság hangszeres zenéje. Ford. Lázár Ildikó. Múlt és Jövő 1 (3): ČRFS. = MOKIENKO, VALERIJ WURM, ALFRÉD, Česko ruský frazeologický slovník. Univerzita Plackého v Olomouci, Olomouc, CZÖNDÖR KLÁRA La escritura de la lengua judeo-español. Verbum Analecta Neolatina 10 (1): CSÁKY MÓRIC Pluralitás. Az osztrák történelem egy lehetséges nyelvi megközelítése. AETAS 2 3: CSEFKÓ GYULA A tolvajnyelvből. Magyar Nyelvőr 26: 132.

9 504 Nyelvtörténeti adatok CSEFKÓ GYULA Diáknyelv. Magyar Nyelvőr 27: 477. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ 2004a. Gondolatok az etnonimákról és a nyelvi neurózisról. Alkalmazott Nyelvtudomány 4: CSERESNYÉSI LÁSZLÓ 2004b. Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. DÁN RÓBERT Fejezetek a nyomtatott héber könyv történetéből Magyarországon. Jordan Euro- Atlanti Kiadó, Budapest. DAS. = WENTWORTH, HAROLD FLEXNER, STUART BERG, Dictionary of American Slang. Thomas Y. Crowell, New York, DELG. 2 = CHANTRAINE, PIERRE, Dictionnaire étymologique de la langue greque. Nouvelle édition. Histoire de mots. Librairie Klincksieck, série linguistique 20. Librairie Klincksieck, Paris, Diáks. = KARDOS TAMÁS SZŰTS TAMÁS, Diáksóder. Hogyan beszél a mai ifjúság? Ciceró, Budapest, DJBA. = SOKOLOFF, MICHAEL, A Dictionary of Jewish Babylonian Aramaic of the Talmudic and Geonic Periods. Bar Ilan University Press The John Hopkins University Press, Ramat-Gan Baltimore London, DÖMÖTÖR TEKLA főszerk Népszokás, néphit, népi vallásosság. Magyar Néprajz 7. Folklór 3. Akadémiai Kiadó, Budapest. DSUE. 8 = PARTRIDGE, ERIC, A Dictionary of Slang and Unconventional English. Colloquialisms and Catch Phrases, Fossilised Jokes and Puns, General Nicknames, Vulgarisms and such Americanisms as have been naturalised. Routledge & Kegan Paul & Henley, London Melbourne, DSY. = HOFFMAN, PAUL FREEDMAN, MATT, Dictionary Shmictionary. A Yiddish and Yinglish Dictionary. Quill, New York, DT. = JASTROW, MARCUS, A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and the Midrashic Literature. Luzac & Co. G. P. Putnam s Sons, London, W. C. New York, DUL. 2 = DEL OLMO LETE, GREGORIO SANMARTÍN, JOAQUÍN, A Dictionary of the Ugaritic Language in the Alphabetic Tradition 1 2. Handbook of Oriental Studies 67. Brill, Leiden Boston, DWB. = WAHRIG, GERHARD, Deutsches Wörterbuch. Német értelmező kéziszótár. Kultura International, Budapest, DWJH. 2 = ALTHAUS, HANS PETER, Deutsche Wörter jiddischer Herkunft. Ein Lexikon. Verlag C. H. Beck, München, EDG. = BEEKES, ROBERT, Etymological Dictionary of Greek 1 2. Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 10. Brill, Leiden Boston, ÉKsz. = Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. JUHÁSZ JÓZSEF et al. Akadémiai Kiadó, Budapest, ÉKsz. 2 = Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. PUSZTAI FERENC. Akadémiai Kiadó, Budapest, EMBER MÁRIA Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom. Herman Lipót rajzai, Ember Mária szövege. Origo-press, Budapest. ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1 7. Főszerk. BÁRCZI GÉZA ORSZÁGH LÁSZLÓ. Akadémiai Kiadó, Budapest, ESJČS. = MACHEK, VÁCLAV, Etimologický slovník jazyka českého a slovenského. Nakladatelství Československé Akademie Věd, Praha, ESZ. = Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. ZAICZ GÁBOR. A magyar nyelv kézikönyvei 12. Tinta Könyvkiadó, Budapest, EWD. 2 = PFEIFER, WOLFGANG, Etymologisches Wörterbuch des Deutschen. Deutscher Taschenbuch Verlag, Berlin, EWUng. = Etymologisches Wörterbuch der ungarischen Sprache 1 2. Hrsg. BENKŐ, LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest, Fattyúny. = ZOLNAY VILMOS GEDÉNYI MIHÁLY, A régi Budapest a fattyúnyelvben. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1996.

10 Nyelvtörténeti adatok 505 FAZAKAS ISTVÁN szerk Jasszok, zsarók, cafkavágók. Életképek a vagányvilágból, ó- és új argószótár. Fekete Sas Kiadó, Budapest. FISHMAN, DAVID A. MAYERFELD, RENA FISHMAN, JOSHUA A Am and Goy as Designations for Ethnicity in Selected Books of the Old Testament. = FISHMAN 1985: FISHMAN, JOSHUA A. ed Readings in the Sociology of Language. Mouton, The Hague Paris. FISHMAN, JOSHUA A. et al The Rise and Fall of the Ethnic Revival. Contributions to the Sociology of Language. Mouton Publishers, Berlin New York Amsterdam. FISHMAN, JOSHUA A A jiddis szociológiája. = SZITÁS 2003: FKT. = RÁCZ SÁNDOR, Földeák és környéke tájszótára. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 168. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, FWB. = Frankfurter Wörterbuch. Hrsg. BRÜCKNER, WOLFGANG M. Waldemar Kramer, Frankfurt, GALGÓCZI ÁBRAHÁM Zsidó közmondások. Magyar-Zsidó Szemle 18: GANZFRIED, SLOMO 1988 [ ]. A Sulchan Aruch kivonata 1 3. A szöveg mellett közölt magyar fordítással. Ford. Singer Leó. MIOK, Budapest. GDM. = Grove s Dictionary of Music and Musicians. Vol. IX (Vir Z, Appendices). Ed. BLOM, ERIC Macmillan and Co. Ltd., London New York, GEL 9. = LIDDELL, HENRY GEORGE SCOTT, ROBERT, A Greek English Lexicon. Clarendon Press, Oxford, GESENIUS Hebrew Grammar Edited and enlarged by E. KAUTZSCH. Translated by A. E. Cowley. Dover Publications, Mineola, New York. GIRTLER, ROLAND Rotwelsch. Die alte Sprache der Gauner, Dirnen und Vagabunden. Wien Köln Weimar. GOEBL, HANS et al. Hrsg Kontaktlinguistik. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung 2. Halbband. Walter de Gruyter, Berlin New York. GOLD, DAVID L Dzhudezmo. Language Sciences 47: GOLD, DAVID L The Spanish, Portuguese and Hebrew Names for Yiddish and the Yiddish names for Hebrew. International Journal of the Sociology of Language 24: GOLD, DAVID L. 1981a. Jewish Intralinguistics as a Field of Study. International Journal of the Sociology of Language 30: GOLD, DAVID L. 1981b. Some Contact Problems in Yiddish Lexicology. Orbis 30: GWB. = POLZER, WILHELM, Gaunerwörterbuch für den Kriminalpraktiker. Schweitzer, München Berlin Leipzig, GYÖRFFY ISTVÁN Tolvajszótár 1782-ből. Magyar Nyelvőr 39: HALL, RICHARD MICHAEL RYAN HALL, BEATRICE Some Apparent Orthographic Inconsistencies in American Family Names of Yiddish Origin. Names 17: HANGB. = VAN LEEUWEN-TURNOVCOVÁ, JIŘINA, Historisches Argot und neuer Gefängnisslang in Böhmen. Teil 1. Wörterbuch. Veröffentlichungen der Abteilung für slavische Sprachen und Literaturen des Osteuropa-Instituts (Slavisches Seminar) an der Freien Universität Berlin. Harrassowitz Verlag Wiesbaden in Kommission, Berlin, HARSHAW, BENJAMIN The meaning of Yiddish. University of California Press, Berkeley Los Angeles Oxford. HCL. = GESENIUS s Hebrew Chaldee Lexicon to the Old Testament Scriptures [1846]. Translated into English by Samuel P. Tregelles. WM. B. Eerdmans, Michigan, HED. = BEN-AVVA, DOV, Hebrew English / English Hebrew Dictionary. A Signet Book, New York, HEINLEIN ISTVÁN Egri tolvajnyelv a XIX-dik század elejéről. Magyar Nyelv 4: HENDLER, MAXIMILIAN zamar nyj ein altrussisches hapax legomenon. Anzeiger für slavische Philologie 22: HERBST-KRAUSZ ZORICA Régi zsidó ételek. Corvina Kiadó, Budapest.

11 506 Nyelvtörténeti adatok HERZOG, MARVIN I. RAVID, WITA WEINREICH, URIEL The Field of Yiddish. Studies in Language, Folklore, and Literature. 3. Mouton & Co., London The Hague Paris. HMKsz. = MOLLAY ERZSÉBET, Holland magyar kéziszótár. Grimm Kiadó, Szeged, HMM. = SIEWERT, KLAUS, Olf, bes, kimmel, dollar, hei Handwörterbuch der Münsterschen Masematte. Waxmann, Münster New York, HOFFMANN TAMÁS Zsivány-argot 1782-ből. Magyar Nyelv 52: HORVÁTH MÁRIA Német elemek a 17. század magyar nyelvében. Akadémiai Kiadó, Budapest. HORVÁTH SÁNDOR Tájszók Diósjenőről. Magyar Nyelv 10: 43. HOWE, IRVING World of our fathers. The journey of the East European Jews to America and the life they found and made. Phoenix Press, London. HSED. = OREL, VLADIMIR E. STOLBOVA, OLGA V., Hamito-Semitic Etymological Dictionary. Materials for a Reconstruction. E. J. Brill, Leiden New York Köln, HUTTERER MIKLÓS Nyelvföldrajz és dialektológia. In: TELEGDI ZSIGMOND szerk., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 1. Akadémiai Kiadó, Budapest HUTTERER MIKLÓS Die germanischen Sprachen. Akadémiai Kiadó, Budapest. HWB. = Hamburgisches Wörterbuch 1 5. Hrsg. HENNIG, BEATE MEIER, JÜRGEN RUGE, JÜRGEN Wachholtz Verlag, Neumünster, IE. = GAMKRELIDZE, THOMAS V. IVANOV, VJAČESLAV V., Indo-European and the Indo-Europeans. English version by Johanna Nichols. Mouton de Gruyter, Berlin New York, IGNOTUS Zsargon. Nyugat 20: ILDU. = KÜPPER, HEINZ, Illustriertes Lexikon der deutschen Umgangssprache 1 8. Klett, Stuttgart, IMPLOM JÓZSEF Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 53: ISIDOR OF SEVILLA The Etymologies (or Origins). Edited by WALLACE MARTIN LINDSAY. Oxford University Press, Oxford. ISzKSz. 2 = BAKOS JÓZSEF, Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, ISzSz. = TOLCSVAI NAGY GÁBOR, Idegen szavak szótára. A magyar nyelv kézikönyvtára. Osiris Kiadó, Budapest, JELISZTRATOV, VLAGYIMIR SZTANYISZLAVOVICS Szleng és kultúra. Ford. Fenyvesi István. Szlengkutatás 2. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. JiddWB. 2 = WOLF, SIEGMUND A., Jiddisches Wörterbuch. Wortschatz des deutschen Grundbestandes der jiddischen (jüdischdeutschen) Sprache mit Leseproben. Helmut Buske, Hamburg, JL. = HERLITZ, GEORG KIRSCHNER, BRUNO, Jüdisches Lexikon. Ein enzyklopädisches Handbuch des jüdischen Wissens in vier Bänden. Jüdischer Verlag, Berlin, JWB. = LÖTZSCH, RONALD, Jiddisches Wörterbuch. Dudenverlag, Mannheim Leipzig Wien Zürich, KATZ, DOVID Hebrew, Aramaic and the Rise of Yiddish. = FISHMAN 1985: KATZ, DOVID A thousand years of Yiddish in the European arena. = Colloquiy on Yiddish culture. %20years%20of%20Yiddish%20in%20the%20European%20arena ( ) KATZ, DOVID Words on Fire. The Unfinished Story of Yiddish. Revised and Updated. Basic Books, New York. KATZ, DOVID Yiddish. = _Encyclopedia.pdf ( ) KERLER, DOV-BEN The Origins of Modern Literary Yiddish. Clarendon Press, Oxford. KIEFER, ULRIKE Gesprochenes Jiddisch. Textzeugen einer europäisch-jüdischen Kultur. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. KING, ROBERT D The Paradox of Creativity in Diaspora: The Yiddish Language and Yiddish Identity. Diaspora, Identity, and Language Communities 31: KISS LAJOS Pinka. Magyar Nyelv 54:

12 Nyelvtörténeti adatok 507 KISS LAJOS Hatvanhét szómagyarázat. Nyelvtudományi Értekezések 71. Akadémiai Kiadó, Budapest. KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL Betakarítás. Magyar Nyelvőr 102: KOVALOVSZKY MIKLÓS szerk Nyelvünk világa. Gondolat Kiadó, Budapest. KRIWACZEK, PAUL Yiddish Civilisation. The Rise and Fall of a Forgotten Nation. Phoenix, London. KROGH, STEFFEN Das Ostjiddische im Sprachkontakt. Deutsch im Spannungsfeld zwischen Semitisch und Slavisch. Beihefte zum Language and Culture Atlas of Ashkenazic Jewry. Band 3. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. KUN LAJOS Zsidó közmondások. Magyar-Zsidó Szemle 19: L. 2 = BAUMANN, HEINRICH, Londonismen (Slang und Cant). Langenscheidtsche Verlagsbuchhandlung, Berlin Schöneberg, LADÁNYI MÁRIA Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest. LANDMANN, SALCIA Jiddisch. Das Abenteuer einer Sprache. Ullstein Sachbuch, Frankfurt am Main Berlin. LICHTENBERG, JULIA Ethnonyme als Vergleichsobjekt. Namenkundliche Informationen 43: LIELI MARIANN Szóalkotásmódok a finn szlengben. Szakdolgozat. Témavezető: Kis Tamás. KLTE, Debrecen. LMSz. 2 = CSORBA VIKTOR, Lengyel magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, LÖTZSCH, RONALD Jiddisch. = GOEBL et al. 1997: LPGL. = MIKLOSICH, FRANZ, Lexicon paleosloveniсo graeco latinum. Emendatum auctum. Guilelmus Braumueller, Vindobonae [Wien], MAJOR MIKLÓS Szilágynagyfalu. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest. MÁRTON GYULA A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Nyelvtudományi Értekezések 66. Akadémiai Kiadó, Budapest. MASz. = KÖVECSES ZOLTÁN, Magyar angol szlengszótár. Aquila, [Debrecen,] MBSz. = SZABÓ EDINA, A magyar börtönszleng szótára. Szlengkutatás 5. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, MEYD. = WEINREICH, URIEL, Modern English Yiddish / Yiddish English Dictionary. YIVO Institute for Jewish Research, Schocken Books, New York, MKözm. = MARGALITS EDE, Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Kókai Lajos, Budapest, MKSz. 2 = KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára. Szlengkutatás 6. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, MMA. = BOROSS JÓZSEF SZŰTS LÁSZLÓ, Megszólal az alvilág A mai magyar argó kisszótára. Idegenforgalmi, Propaganda- és Kiadóvállalat, [Budapest,] MMSz. = KARA GYÖRGY, Mongol magyar szótár. Terebess Kiadó, Budapest, MSČS. = HUBÁČEK, JAROSLAV, Malý slovník českých slangů. Profil, Ostrava, MSz. = KÖVECSES ZOLTÁN, Magyar szlengszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, MSzkt. = Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Főszerk. KISS GÁ- BOR. Tinta Könyvkiadó, Budapest, MSzt. = Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Főszerk. BÁRDOSI VILMOS. Tinta Könyvkiadó, Budapest, MTolvSz. = SZIRMAY ISTVÁN, A magyar tolvajnyelv szótára. Béta Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1924 MTSz. = JENŐ SÁNDOR VETŐ IMRE, A magyar tolvajnyelv és szótára. Budapest, 1900 MHWB. 37 = LEXER, MATTHIAS, Mittelhochdeutsches Taschenwörterbuch. S. Hirzel Verlag, Leipzig,

13 508 Nyelvtörténeti adatok MÜLLER-OTT, DOROTHEA Slavische Elemente in der neuhebräischen Wortbildung. Wiener Slawistisches Jahrbuch 12: NÁDASDY ÁDÁM A walesi bárdok tréfás jiddis fordítása (10): [Második közlése: Manherz, Karl Hrsg., Gedenktagung zu Ehren von Claus Jürgen Hutterer und Karl Mollay am 24. November Budapester Beiträge zur Germanistik. Univ. Budapestinensis de Eötvös nom. Facult. Philosophiae, Budapest ] NÁDASDY ÁDÁM A mélységek mélyén: a jiddis. In: UŐ, Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről Magvető, Budapest NSWB. = RICHTER, GISELA, Nordsiebenbürgisch-Sächsisches Wörterbuch. Böhlau Verlag, Köln Weimar Wien, NYIRKOS ISTVÁN Az inetimologikus magánhangzók a magyarban. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. ODMS. = AYTO, JOHN SIMPSON, JOHN, Oxford Dictionary of Modern Slang. Oxford University Press, Oxford New York, OED. 2 = The Oxford English Dictionary. Ed. SIMPSON, JOHN A. WEINER, EDMUND S. C. Clarendon Press, Oxford, OIŞTEANU, ANDREI A képzeletbeli zsidó a román (és a kelet-közép-európai) kultúrában. Imagológiai tanulmány. Ford. Hadházy Zsuzsa. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár. OMSz. = FENYVESI ISTVÁN, Orosz magyar és magyar orosz szlengszótár. Syca Kiadó, Budapest, OrmSz. = KISS GÉZA, Ormánysági szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, OSzólKm. = SZEMERKÉNYI ÁGNES, Szólások és közmondások. Osiris Kiadó, Budapest, OTED. 3 = ALDERSON, ANTHONY D. IZ, FAHIR, The Oxford Turkish English Dictionary. OUP, Oxford, ÖWB. 39 = Österreichisches Wörterbuch. Öbvhpt, Wien, PAP MÁRIA SZÉPE GYÖRGY szerk Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat Kiadó, Budapest. PIIRAINEN, ELISABETH Den Zossen is mekétts. Der sondersprachliche Anteil an der Lexik der westmünsterländischen Mundart. = SIEWERT WEILAND Hrsg. 1999: PJSz. = KABDEBÓ OSZKÁR, Pesti jassz-szótár. Török Ignác, Mezőtur, PLOTKIN, VULF Über die Rolle von genetischen, arealen und ethnokulturellen Faktoren in Entstehung und Evolution des Jiddischen. EliS_e [e'li:zə] Essener Linguistische Skripte elektronisch. Heft 1 (2) פּריבלודע, אװרא ם צו דער געשיכטע פון ײ דישע פאמיליע נעמען. ביבליא טעק פון "סא װעטיש = 1987 PRIBLUDE הײמלאנד" 78) 6.( פארלאג סאװעטסקי פּיסאטעל", מא סקװע. [priblude, avrom tsu der geshikhte fun yidishe familie-nemen. bibliotek fun sovetish heymland. beylage tsum num. 6 (78). farlag sovetski pisatel, moskve] PWB. = CHRISTMANN, ERNST, Pfälzisches Wörterbuch. Bearb. VON JULIUS KRÄMER. Steiner Verlag, Wiesbaden Stuttgart, RABIN, CHAIM Hebrew. = SEBEOK 1970: RAJ TAMÁS jiddis szó. Zsidóságismeret új megközelítésben. Makkabi Kiadó, Budapest. REJZEK, JIŘÍ Český etymologický slovník. Leda, Praha. RODE, ZVONKO R The Origin of Jewish Family Names. Names 24: ROSTEN, LEO The Joys of Yiddish. Penguin Books, Harmondsworth. ROSTEN, LEO Jiddisch. Eine kleine Enzyklopädie. Übersetzung und deutsche Bearbeitung von LUTZ-W. WOLFF. Taschenbuch Verlag, München. ROTHSTEIN, ROBERT A Makarónske ľudové piesne: jidiš slovenský príklad v slovanskom a jidiš kontexte. Ročník 42:

14 Nyelvtörténeti adatok 509 RSz. = BURGET LAJOS, Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest, Tinta Könyvkiadó, RWB. = Rheinisches Wörterbuch 1 9. Hrsg. MEISEN, KARL. Erika Klopp Verlag, Berlin, SAFS. = FRONEK, JOSEF MOKRÁŇ, PAVEL, Slovensko anglický frazeologický slovník. Veľký výber slovných spojení Slovak English Dictionary of Idioms. Comprehensive coverage of word combinations. Nová práca, Bratislava, SALMEN, WALTER A klezmer zene és eredete. Ford. Aradi László Mesés Péter Szaszovszky József Reviczky Béla. Athenaeum Kiadó Rózsavölgyi és Társa, Budapest. SCHRAM FERENC Egy 1775-i tolvajnyelvi szójegyzék. Magyar Nyelv 58: SCHREINER MÁRTON Izraelita és zsidó. Magyar-Zsidó Szemle 9: SCHWARTZ ELEMÉR A pozsonyi jiddis hangtana. Egyetemes Philológiai Közlöny 54: , 55: SE. = SPEARS, RICHARD A., Slang and Euphemisms. A dictionary of oaths, curses, insults, sexual slang and metaphor, racial slurs, drug talk, homosexual lingo, and related matters. Jonathan David Publishers, Inc., New York, SEBEOK, THOMAS ALBERT ed Current Trends in Linguistics 6. Linguistics in South West Asia and North Africa. Mouton, The Hague Paris. SEBEOK, THOMAS ALBERT ed Current Trends in Linguistics 9. Linguistics in Western Europe. Mouton, The Hague. SIEWERT, KLAUS WEILAND, THORSTEN Hrsg Aspekte und Ergebnisse der Sondersprachenforschung. II. Internationales Symposion. 28. bis 31. Mai 1997 in Brüssel. Sondersprachenforschung 4. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. SIMAI ÖDÖN A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye. Magyar Nyelvőr 32: SIMON, BETTINA Jiddische Sprachgeschichte. Jüdischer Verlag, Frankfurt. SLOBIN, MARK Klezmer Music: An American Ethnic Genre. Yearbook for Traditional Music 16: SMKsz. = DOROGMAN GYÖRGY, Spanyol magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, SOED. 3 = The Shorter Oxford English Dictionary on Historical Principles 1 2. Ed. ONIONS, CHAR LES TALBUT. Clarendon Press, Oxford, SOMOGYI BÉLA A magyar kártyanyelv szókincse. Nyelvtudományi Értekezések 131. Akadémiai Kiadó, Budapest. SPITZER, LEO Essays in historical semantics. Russel and Russel, New York. ספּיװאק,חײםיהואש,ש.בלומגארטען 1911.אידישװערטערבּוך.פערלאגיהואש,ניויא רק. = SPIVAK BLUMGARTEN [spivak, kheym ihoash (sh. blumgarten) idish verterbukh. farlag ihoash, niu york] SPOLSKY, BERNARD Triglossia and literacy in Jewish Palestine of the first century. International Journal of the Sociology of Language 42: SRDJV. = Sprichwörter und Redensarten deutsch-jüdischer Vorzeit. Hrsg. TENDLAU, ABRAHAM. Manutius Verlag, Heidelberg, SSS. = HOCHEL, BRAŇO, Slovník slovenského slangu. HEVI, Bratislava, STEINMETZ, SOL Yiddish and English. A Century of Yiddish in America. The University of Alabama Press, Alabama. SW. = UNGER, THEODOR, Steirisches Wortschatz als Ergänzung zu Schmellers Bayerischem Wörterbuch. Leuschner und Lubensky s Universitäts-Bucchandlung, Graz, SWB. = FISCHER, HERMANN, Schwäbisches Wörterbuch 5. Verlag der H. Laupp schen Buchhandlung, Tübingen, די סא װעטישע ייִדישע א רטא גראפיע מעלוכע פארלאג פאר דיִ נאציא נאלע מיִנדערהײטן פון או רר,כארקא װ = Syo. [di sovetishe yidishe ortografie melukhe-farlag for di natsionale minderheytn fun קיעװ. au rr, kharkov kiev] SZABOLCSI BENCE Zsidó kultúra és zenetörténet. Osiris Kiadó MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest.

15 510 Nyelvtörténeti adatok SzegSz. = BÁLINT SÁNDOR, Szegedi szótár 1 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, SZITÁS ERZSÉBET és mások szerk Az askenázi kultúra ezer éve. Fordította Benda Kálmán és mások. Kalligram, Pozsony. SzlavSz. 2 = PENAVIN OLGA, Szlavóniai (kórógyi) szótár. Nap Kiadó, Budapest, TÁBORI KORNÉL SZÉKELY VLADIMIR A tolvajnép titkai (A bűnös Budapest ciklus folytatása). A Nap Ujságvállalat Nyomdája, Budapest. TANKÓ MÁRIA Gyimes-völgyi népi gyógyászat. Európai Folklór Intézet L Harmattan, Budapest. TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1 3. Főszerk. BENKŐ LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest, TI. = SCHÖPF, JOHANN BAPTIST, Tirolisches Idiotikon. Martin Sändig, Wiesbaden, Tolv. = NAGY PÁL, Tolvaj-nyelv (mely Európa legnagyobb részében nem csak a tolvajok, hanem az orgazdák és hozzátartozóik által is használtatik). A. F. Thiele és mások után németből magyarra forditotta Nagy Pál főv. állam-rendőrségi polgári biztos. Nyomatott Czéh Sándor özvegyénél, Győr, TolvSz. = KÁLNAY GYULA BENKES JÁNOS, A tolvajnyelv szótára. Nagykanizsa, TSz. = A tolvajnyelv szótára. Melléklet az Államrendőrség 44-ik rendkívüli számához. Budapesti Államrendőrség Főkapitányságának Bűnügyi Osztálya, Budapest, TURNIANSKY, CHAVA A zsidó nyelvek a hagyományos askenázi világban. = SZITÁS 2003: T. V. [TOLNAI VILMOS] Smoncza. Magyar Nyelv 13: 55. ÚGMSz. = VARGA ZSIGMOND J., Újszövetségi görög magyar szótár az Újszövetség irataihoz. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, UŁASZYN, HENRYK Język złodziejski. La langue des voleurs. Łódzkie Towarzystwo Naukowe, Łódź. ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1 5. Főszerk. B. LŐRINCZY ÉVA. Akadémiai Kiadó, Budapest, VADÁSZ EDE Zsidó szokások, közmondások és szólamok. Magyar-Zsidó Szemle 23: VADÁSZ EDE Zsidó szólamok. Magyar-Zsidó Szemle 25: VČAS. = FRONEK, JOSEF, Velký česko anglický slovník. Leda, Praha, VERSCHIK, ANNA 2000a. Estonian Yiddish and its Contacts with Coterritorial Languages. Dissertationes linguisticae Universitatis Tartuensis 1. Tartu University Press, Tartu. VERSCHIK, ANNA 2000b. Mõnda baltisaksa ja jidiši kontaktidest. = VERSCHIK 2000a: [A cikkgyűjtemény megőrizte a kimásolt tanulmányok eredeti oldalszámozását. A 4. cikk.] VULETIĆ, NIKOLA Židovskošpanjolski prije izgona godine. Suvremena lingvistika 61: WACHAL, ROBERT S Taboo or not taboo: that is the question. American Speech 77: WALLET, BART B End of the Jargon-Scandal : The Decline and Fall of Yiddish in the Netherlands ( ). Jewish History 20: WBJL. = STERN, HEIDI, Wörterbuch zum jiddischen Lehnwortschatz in den deutschen Dialekten. Lexicographia. Series Maior 102. Max Niemeyer Verlag, Tübingen, WBÖ. = Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich 1 5. Hrsg. Institut für Österreichische Dialekt- und Namenlexika. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, WBWM. = HORNUNG, MARIA, Wörterbuch der Wiener Mundart. Pädagogischer Verlag, Wien, WEHLE, PETER Die Wiener Gaunersprache. Eine stark aufgelockerte Dissertation. Wiener Themen. Jugend und Volk, Wien München. WEILAND, THORSTEN Fuckern, jaunen, schmalmachen. Zu Vorkommen und Funktion von Musikwörtern in Rotwelsch-Dialekten. = SIEWERT WEILAND 1999: WEINREICH, MAX History of the Yiddish Language: The Problems and Their Implications. Proceedings of the American Philological Society 103: WEINREICH, MAX Yidishkayt and Yiddish: On the Impact of Religion on Language in Ashkenazic Jewry. = FISHMAN 1968: WEINREICH, MAX A jiddis kialakulása és változása az askenázi zsidóság körében. Ford. Bollobás Enikő. = PAP SZÉPE 1975:

16 Nyelvtörténeti adatok 511 WEINREICH, MAX History of the Yiddish Language 1 2. Yale University Press, New Haven London. WEX, MICHAEL Born to Kvetch. Yiddish Language and Culture in All of Its Moods. Harper Perennial, New York London Toronto Sydney. WEXLER, PAUL 2006a. A German-Slavic Bilingual Unknowingly Knows Yiddish and Modern Hebrew Quite Well: Why and What? = WEXLER 2006c: WEXLER, PAUL 2006b. Hebräische und aramäische Elemente in den slavischen Sprachen: Wege, Chronologien und Diffusionsgebiete. Zeitschrift für slavische Philologie 43: = WEXLER 2006C: WEXLER, PAUL 2006c. Jewish and Non-Jewish Creators of Jewish Languages with special attention to Judaized Arabic, Chinese, German, Greek, Persian, Portuguese, Slavic (Modern Hebrew / Yiddish), Spanish, and Karaite, and Semitic Hebrew/Ladino. Otto Harrassowitz Gmbh & CO KG, Wiesbaden. WEXLER, PAUL 2006d. Slavic influence in the grammatical functions of three Yiddish verbal prefixes. = WEXLER 2006c: WEXLER, PAUL 2006e. The Term Sabbath Food : A Challenge for Jewish Interlinguistics (Yiddish čolnt, šalet = Moroccan Yahudic sxīna versus Judezmo adefina, adafina = Algerian, Tunisian Yahudic dfīna = Iraqi Yahudic t(ə)bīt = (?) Yemenite Yahudic kubânäh, gilläh). = Wexler 2006c: WIENER, LEO The Judaeo-German Element in the German Language. The American Journal of Philology 15: WIENER, LEO Das jüdische Element im Polnischen. Archiv für slavische Philologie 23: WJS. = BERANEK, FRANZ J., Westjiddischer Sprachatlas. N. G. Elwert Verlag, Marburg, WORRELL, WILLIAM HOYT Notes on the Arabic Names of Certain Musical Instruments. Journal of the American Oriental Society 68: WR. 2 = WOLF, SIEGMUND A., Deutsche Gaunersprache. Wörterbuch des Rotwelschen. Helmut Buske Verlag, Hamburg, YEHD. 2 = HARKAVY, ALEXANDER, Yiddish English Hebrew Dictionary. YIVO Institute for Jewish Research, Schocken Books, New York, YOFFIE, LEAH RACHEL Yiddish Proverbs, Sayings, etc., in St. Louis, Mo. The Journal of American Folklore 33 (128) YPP. = SITARZ, MAGDALENA, Yiddish and Polish Proverbs. Contrastive Analysis Against Cultural Background. Rozprawy wydziału filologicznego 73. Nakładem Polskiej Akademii Umiejętności, Kraków, ZsBudapest = A zsidó Budapest 1 2. Szerk. KOMORÓCZY GÉZA. Városháza MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, ZsHL. = JÓLESZ KÁROLY, Zsidó hitéleti lexikon. Korona GT, Budapest, Zsivány Szavak = ( ) ZsKözm. = NAGY IMRE, Zsidó közmondások. Jiddis és magyar nyelven. Az Ojság kiadása, Budapest, ZsL. = UJVÁRI PÉTER, Zsidó lexikon. A Zsidó Lexikon kiadása, Budapest, БЕРЕГОВСКИЙ, МОЙСЕЙ ЯКОВЛЕВИЧ Еврейская народная инструментальная музыка. Советский композитор, Москва. БCPЖ. = МОКИЕНКО, ВАЛЕРИЙ МИХАЙЛОВИЧ НИКИТИНА, ТАТЬЯНА ГЕННАДЬЕВНА, Большой словарь русского жаргона. Норинт, Санкт-Петербург, ДЬЯЧОК, МИХАИЛ ТИМОФЕЕВИЧ Пацан: слово и понятие. Политическая лингвистика. ( ) EPC. = РОХКИНД, СОФЬЯ Р. ШКЛЯР, Г. З., Еврейско русский словарь. Издательство Академии наук БССР, Минск, 1940.

17 512 Nyelvtörténeti adatok ЖИРМУНСКИЙ, ВИКТОР МАКСИМОВИЧ Национальный язык и социальные диалекты. Художественная литература, Ленинград. МАЙЗЕЛЬ, СОЛОМОН СЕРГЕЕВИЧ Пути развития корневого фонда семитских языков. Наука, Москва. МСРЯ. = СРЕЗНЕВСКИЙ, ИЗМАИЛ ИВАНОВИЧ, Материалы для словаря русского языка. Т Императорская академия наук, Санкт-Петербург, ПРИБЛУДА, АВРОМ СОЛОМОНОВИЧ Еврейская антропонимика и её особенности. Onomastica 23: РEC. = Русско еврейский словарь. Oбщ. ред. ШАПИРО, МОЙСЕЙ АЛЬТЕРОВИЧ. Русский язык, Москва, TCHЛ. = КВЕСЕЛЕВИЧ, ДМИТРИЙ ИВАНОВИЧ, Толковый словарь ненормативной лексики русского языка. Астрель АСТ, Москва, ЭСРЯ. 2 = ФАСМЕР, МАКС, Этимологический словарь русского языка 1 4. Прогресс, Москва, BALÁZSI JÓZSEF ATTILA Jugra Állami Egyetem, Hanti-Manszijszk Számunk szerzői DR. BALÁZS GÉZA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, balazs.geza@gmail.com BA- LÁZSI JÓZSEF ATTILA, Jugra Állami Egyetem, Hanti-Manszijszk, bajoat@gmail.com DR. FARKAS TAMÁS, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, farkas.tamas@btk.elte.hu DR. FORGÁCS TAMÁS, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2., forgacs@hung.u-szeged.hu DR. HORVÁTH LÁSZLÓ, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., horvath.laszlo@nytud.mta.hu DR. A. JÁSZÓ ANNA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, adamiktamasne@t-online.hu DR. KEMÉNY GÁBOR, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., kemeny.gabor2@yahoo.com DR. KISS JENŐ, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, kiss.jeno@btk.elte.hu DR. MÁLNÁSI FERENC, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Cluj-Kolozsvár. Bd. 21. Dec. nr. 9., malnasi40@fre .hu DR. PÁTROVICS PÉTER, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, patrovics. peter@btk.elte.hu DR. SINKOVICS BALÁZS, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2., sinkov@hung.u-szeged.hu DR. SZATHMÁRI ISTVÁN, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék,1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. iszathmari@t-online.hu DR. SZENTGYÖRGYI RUDOLF, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, szentgyorgyi.rudolf@btk.elte.hu VARGA MÓNIKA, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., queeniemoni@gmail.com DR. C. VLADÁR ZSUZSA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, vladar.zsuzsa@btk.elte.hu.